Útkereső

Vonzva és Taszítva

Vonzva és Taszítva…
 
 
Bolond szívem, egyszerre hív, és ugyanakkor eltaszít,
Hívlak, mert szeretlek, mikor két karommal szorosan ölellek,
Kezemmel bőröd simítom, hogy minden sejted az enyémbe ivódjon…
Mert szeretlek, nagyon szeretlek, szeretem minden sejted,
Mindened, és mindent, mi téged érint,mindent mit a Te kezed érint…
Akarom,hogy mindig velem légy…
És ellöklek, taszítalak, mert tudom nem helyes mit teszek én, 
De hiába taszítlak el, a két kezemmel már nyúlok utánad,
Mert szívem azt súgja, örökké szeret…
Mert akarlak, mert kívánlak, s csak magamnak akarlak.
Nem adlak soha senki másnak…
Ellöklek, taszítalak, de nyúlok utánad, Kezem nyújtom feléd,és Te is nyújtod felém..
Ha megtehetném még egyszer hát megtenném, Lehet hazudnék,de én is újra elhinném…
Hogy vársz, soha nem lesz búcsúzás, holnap ujra rám találsz..
Csak mond nekem ,hogy örökre a két karodba zársz…
Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!