Útkereső

Szomorú szerelem… A nő, ki nős embert szeret, szomorú szerető nagyon, Éjjel a vágy, ha rámered, felsír, mert nincsen irgalom. Hetenként egy-egy délután eljön hozzá, ki öleli, Siet, feléje nyúl sután, más otthon ízével teli. A zsebkendőjén, ingein egy másik asszony nyoma van, S a férfi életében ím ő – bárhogy lángol – nyomtalan. Csak,… Tovább »