Útkereső

Szenvedély… Egyik nap szeretlek, a másik nap nem,  Egyik nap eldöntöm vége, bűn mit teszek, és ezzel nem szabad együtt élnem… Hagylak,kérem hagyj…annyiszor kértem már, de Te mást mondtál… Azt mondtad,nem!!!Nem hagylak…hülyeség…az életed része vagyok már… Én is éreztem mindig, igen az vagyok, és Te is az vagy az enyémben… Részei vagyunk egymásnak… Mert egymás… Tovább »

Vonzva és Taszítva…     Bolond szívem, egyszerre hív, és ugyanakkor eltaszít, Hívlak, mert szeretlek, mikor két karommal szorosan ölellek, Kezemmel bőröd simítom, hogy minden sejted az enyémbe ivódjon… Mert szeretlek, nagyon szeretlek, szeretem minden sejted, Mindened, és mindent, mi téged érint,mindent mit a Te kezed érint… Akarom,hogy mindig velem légy… És ellöklek, taszítalak, mert… Tovább »

Ha itt kell hagyjalak Ha itt kell hagyjalak, hát nyárban menjek el, mikor még hervadó álmom madárdalra kel, mikor még langy-eső permetezi a fűzfalombokat, és pipacsmezőn érlelődnek a ringató szavak. Ha el kell mennem tőled, hát ragyogjon a nap, fényes úton haladjon minden gondolat, amely díszformába keretezi lelkem szózatát, s a gyöngyökként hulló könnyek garmadát…. Tovább »